Get Adobe Flash player
A több mint 18 ezer lakosú város, a róla elnevezett medence közepén, õsi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedõ alacsony hátságon fekszik. Az új kõkor óta lakott hely. Kisapáti felõl jövet a Szent György utca, majd az Arany János utca visz a város történelmi központjába, a Templom-dombhoz. Az itt álló plébániatemplomot még Turul ispán emeltette a XIII. sz. elsõ felében, erre utal a déli oldalán levõ román stílusú ablak is. A templommal szemközti iskola helyén állt az egykori vár, benne a karthauziak rendházával. Falai ma megmagasítva láthatók. Az alatta levõ római kori alapfalon áll Marton László Múltunk címû alkotása. Az iskola északi végénél tárták fel a XVII. sz. közepén kibõvített vár kapuját, elõtte a mély farkasveremmel, amely felett a felvonóhíd állt.


A Malom-tó keleti oldalán álló magas kõfal a tapolcai panteon, amely a város híres szülötteinek emlékét õrzi: Török János 1848-49-es honvédtiszt, Török Antonius Flórián 1848-49-es honvédszázados, Felletár Emil gyógyszerkémikus, Dr. Papp Pál atlétaedzõ, és Csermák József kalapácsvetõ olimpikon. A tavacska túloldalán levõ barokk Szentkút egykor a Véndek-hegy forrását díszítette, A Fõ térrõl a Kossuth utcán át jutunk a Kisfaludy utcában levõ Tavasbarlanghoz, a város legismertebb nevezetességéhez. A Közép-Európában egyedülálló természeti képzõdményt kútásás során fedezték fel 1903-ban. A település alatt húzódó járatrendszer szarmata-mészkõben keletkezett, a karsztvíz oldó hatása következtében. Hossza kb. 4 km, ebbol 2,5 km-nyi ismert. A barlangon átfolyó 0,5 - 4,3 m mélységu patak mintegy 300 m-es szakaszán villanyvilágítás mellett, 1998 óta ismét csónakkal járhatják be a látogatók a különleges föld alatti mesevilágot..

webdesign | dicentra